Kalandvágyó magyar nők az elmúlt századokból

Ezen a csodás március 8-án, a nők iránti megbecsülés hivatalosan kikiáltott napján, merengjünk kicsit a múltba, és adózzunk pár perccel a rettenthetetlen magyar utazó nőknek. Bevállalós kalandorok nem csak napjainkban léteznek, a vagány magyar hölgyek már sokkal korábban elkezdték kitaposni nekünk az ösvényt, mint gondolnánk.

Farkas Edit, az első magyar nő az Antarktiszon

Farkas Edit, a magyar tudós ,,Wonder Woman”, 1921-ben Gyulán született és a Pázmányon végzett matematika-fizika szakos tanárként. A második világháborút követően a családjával Új-Zélandra vándorolt ki, ahol nem sokáig tétlenkedett, hamar szerzett egy doktori fokozatot a Wellingtoni Victoria Egyetemen! Meteorológiával és az ózonlyuk kialakulásával is foglalkozott. A mai napig az egyik legtekintélyesebb ózonkutatóként tartják számon a világban. Ő volt az első magyar nő és a New Zealand MetService első női tagja, aki elérte az Antarktiszt, ezt a végtelen hó és jég borította kontinenst.

forrás: gyulaihirlap.hu

 

Molnár Mária, a misszionárius

Molnár Mária Budapesten tanult nővérnek, majd az első világháború kitörését követően önkéntesként segített a katonai kórházakban. A korban talán tettre késznek, mai szlenggel inkább vagány csajnak mondható Mária misszionáriusként képzelte el jövőjét. Jelentkezését többször visszautasították a korára hivatkozva (40 év körül járt). Aztán egy nap 1927 során az apró termetű, törékeny külsejű Mária földig érő haját kontyba kötötte, majd a Magyar Missziós Szövetség küldötteként elindult Pápua Új-Guineába. A sokszor még a kannibalizmus hagyományát gyakorló őslakosok között élte mindennapjait. A helyiek kedvelték, hisz remekül kezelte a maláriát és jól játszott gitáron! 1943-ban a japán hadsereg végezte ki egy hadihajó fedélzetén más misszonáriusokkal együtt.

forrás: magyarmuzeumok.hu

 

Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet, a festők

1929-ben anya és lánya álmot láttak, s ennek a misztikus álomnak spirituális jelentést tulajdonítva elindultak Indiába. Vakmerő, nemde? Egy kalandos év elteltével szerencsésen oda is értek, és nem sok kellett hozzá: elkezdtek festeni, kibontakozni. Keresztül-kasul bejárták Indiát, a kor olyan neves személyiségei kerültek a vásznukra, mint Mahatma Gandhi vagy a dalai láma. Népszerűvé váltak, eljutottak Japánba és az Egyesült Államokba, kiállításaik nyíltak, végezetül egy életre otthonuknak választották Indiát.

forrás: mult-kor.hu

Bakerné Sass Flóra, a felfedező

Az erdélyi születésű szőke fürtös Flóra élete már-már hasonlít egy tragédiákkal és csavarokkal teli kalandregényre. Az erdélyi születésű lány családját 1848-ban kiirtották, őt pedig egy jóakaratú örmény család fogadta be, akikkel az Oszmán Birodalom irányába menekült. Ám Vidinben elszakadt tőlük és rabszolgasorba került. Tíz évig élt sanyarú sorsú rabszolgaként, mikor is Samuel Baker angol mérnök utazó, avagy hős megmentő, megvásárolta a gyönyörű Flórát és feleségül vette. Itt kezdődtek közös kalandjaik.

Mit nekik nászút, inkább elmentek felderíteni a Nílus forrását!

1864-ben felfedezték fel az Albert-tóban a Nílus második forrását (a tavat ők nevezték el Viktória királynő elhunyt férjéről). Angliában nagy hacacáréval fogadták a felfedezőket, Bakert lovaggá is ütötték, ám Flóráról nem igazán vettek tudomást származása miatt. Akárhogy, a walesi herceg kérésére ismét útra kelt a kalandor házaspár, hogy a Szudántól délre eső területeket vegyék célba. Flórát szőke haja miatt a bennszülöttek csodálták, így kapta tőlük a Hajnalcsillag nevet.

Tényleg nem értem, eddig ezt a sztorit miért nem filmesítették meg…

forrás: wikipédia

 

Ezek a magyar utazó nők olyan változatos és rendkívül páratlan munkát végeztek férfiakat meghazudtoló bátorsággal, hogy nyugodtan nevezhetjük őket koruk szuperhőseinek. Naplóik, útleírásaik, művészetük, visszaemlékezéseik felbecsülhetetlen értékek!

A megemlített hölgyeken kívül még számos utazó nőről tesz említést a történelem, mindössze az ő életútjuk tette rám a legnagyobb benyomást.
(A bejegyzés ihletét és tartalmának alapját Dr. Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának kutatása adta.)

Ha tetszett a bejegyzés, itt is megtalálsz:

Facebook: Világgá mentem, majd jövök

Instagram: anna_vmmj

2 Replies to “Kalandvágyó magyar nők az elmúlt századokból”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .