Mallorcát látatlanban úgy képzeltem el, mint egy olyan paradicsomot, ahol gekkók futkosnak az utcán, az ég színét a tengeri tükrözi vissza, és ha a piacon járva leejtek egy lédús narancsot, azt Enrique Iglesias kedvesen felveszi nekem, majd elénekli mellé, hogy ,,Let me be your hero”.

 

 

Mallorcán a nap perzseli a bőrünket, míg a barátságos szél igyekszik enyhíteni az égést, így akár több óra is eltelhet, mire észrevesszük, hogy olyan szép tűzpirosak lettünk, mint egy érett görögdinnye. Javasolnám a napernyő bérlését a parton, ha az nem lenne két napágy ölelésében 25 euró egy napra. Igen, Mallorca drága hely, de itt is meg lehet azért találni a kiskapukat.

Utazás és turizmus

Mallorcára manapság igen könnyű eljutni, köszönhető ez a fapados légitársaságoknak, úgymint a Wizz Airnek és a Ryanairnek. Mi a Ryanair választottuk, mely társaság nagyon udvariasan nem hagyta hátra a csomagjainkat – se minket. Utóbbiért külön hálásak voltunk.
Tavasszal és ősszel kifejezetten jutányos áron (akár 15 ezer forintért oda-vissza) is kifoghatunk utakat. Ráadásul ilyenkor a turisták tömege is jelentősen csökken, mely egyes források szerint közel 10 millió szalmakalapos, fényképezőgépet kattintgató utazóra rúg évente, míg maga a sziget lakossága összesen 900 ezer fő. Ezért is érzik a helyiek kissé fojtogatónak azokat a Jürgeneket és James-szeket – legtöbben a németek (40%) és a britek (26%) szállják meg Mallorcát –, akik az ő szigetüket választják kikapcsolódásra. Fura is lenne itthon, ha évente ide csődülne országunk lakosságának tízszerese, nemde?

Útitársam, az anyukám

Igen, én abba az apró kis mezsgyébe tartozom, akiknek:

• az anyukája egyik kedvenc színe a rózsaszín,

• vagányan beszél spanyolul,

• órákig tud telefonálni legkedvencebb lányával (vagyis velem),

• jobban főz – és cseppet sem olyan agresszív –, mint Gordon Ramsay,

• valamint igazi világutazó, aki engem is erre a pályára nevelt.

Anya tehát minden kétséget kizárva szuperhős, de ez most mellékes.

Közlekedés

Ha egy tanácsom lehet, amit én is mindenkitől megkaptam:

Mallorcán autót kell bérelni!

Így könnyedén bejárod a szigetet, nem vesztesz időt felesleges buszos átszállásokkal, rejtett kis öblöket nézhetsz meg, a természet lágy ölén megállhatsz piknikezni – háttérben a hegyen emelkedő festői Deià falujával. És még sorolhatnám.  Vagy, ha úgy tartasz a szerpentineken való vezetéstől és a nagy forgalomtól, mint a mi családunk női tagjai, igénybe veheted az alábbiakat:

Közlekedés busszal

A buszos közlekedés Mallorcán kissé kaotikus, de örüljünk neki, hogy egyáltalán létezik. Bizonyos távolságokon remekül kiépített és gyakori (pl.: mi Alcúdia-Palma de Mallorca távon sokat közlekedtünk, ott remek), viszont akadtak olyan pontok, ahova naponta mindössze egy-két járat közlekedik (pl.: Es Trenc). Ez olyankor kifejezetten kellemetlen, mikor a busz mondjuk megtelik.
A buszok akkor indulnak, ha az összes ülőhelyet elfoglalták, tehát csúcsidő esetén van, hogy csak a második vagy harmadik járatra férünk fel. Már ha szerencsénk van, és be van ütemezve a menetrendbe egy következő. Az összes buszjárat és menetrend fent van a ITT .Ráadásul előre rá tudsz keresni a jegyárakra, mivel ezek városok közti távolságonként változnak.

Bérelj biciklit

Nagyon sokan bicikliznek a szigeten és több vonalon ki van jelölve a bicikliút – melyet az autók ettől függetlenül néha parkolásra is használtak. Mi egyik nap el akartunk jutni Alcúdiából a közeli csodakék színű Platja de Muro strandra, és úgy határoztunk, nem akarunk a buszközlekedéshez igazodni. 10 euróért béreltünk egy napra bicajt a hotelünk recepcióján. Aki szokott városban biciklizni, annak ez kispálya, de nekünk Anyával néha okozott kisebb-nagyobb szívrohamokat. Bár ugye nekünk tudományosan még nem diagnosztizált fóbiánk van a szerpentinektől és egyéb, a forgalmat érintő jelenségektől. Tehát ebben a tekintetben nem én vagyok a legmegbízhatóbb forrás.

Befizetni egy kirándulásra

Kifejezetten kerülöm a befizetős utakat, mivel szeretem én magam meghatározni, pontosan meddig kívánom nézni azt a katedrális, nyalni azt a finom mogyorós fagyit a téren. A befizetős utakon csak az órámat nézem, egyszerűen nem tudom magam elengedni, ha ilyen erőltetett 1 órákat vágnak hozzám, hogy: ,,ismerd meg a várost – mosoly – de ha nem érsz vissza időre, 100 euró a taxi hazáig”. Én amúgy is elég lassú vagyok – fizikailag és szépségek befogadására értve egyaránt. DE! Vannak olyan helyzetek, mikor egyszerűan anyagilag, időben, illetve a közlekedés logisztikája miatt is egyszerűbb befizetni egy ilyet, hogy legalább lássam. Így néztük meg Alcúdiából indulva, Port de Sóllert, Sóllert, valamint Valdemossát 37 euróért a NoFrills Excursionnal.

Mit láttunk 7 nap alatt?

Alcúdia

Itt volt a szállásunk, így szinte minden nap tudtunk sétálni Alcúdia várfallal körbevett óvárosában. A környék nyugodt, nincsenek nagy bulik és obszcén unikornis jelmezbe öltözött brit turisták. Port de Alcúdia (az Alcúdia-öbölben elhelyezkedő rész) persze már más kategória szállodasoraival, igazi flamingós úszógumi-paradicsom és nyaralóövezet.

Pollenca

A kedvenc helyem a szigeten. Az útleírások kevésbé emlegetik, éppen ezért még nem árasztják el a turisták úgy, mint egy nem várt cunami. Ha Pollencára gondolok, eszembe jutnak azok a hatalmas, égig érő tuják, amik a Nagymamámat biztos ámulatba ejtenék. Mindenkinek vannak gyenge pontjai, Mamának a tuják. Aztán ott van a 365 lépcsőfok a Kálvária-dombra a kápolnához. A dombtetőn – ahogy lyukas kipufogó hangjára emlékeztető hörgéssel felértünk a hőségben – egy kalapos zenész várt minket, aki gitárzenéjével és száz dolláros mosolyával tette különlegesebbé a pillanatot.

A kilátás nagybetűsen: PAZAR!

 

Valldemossa

A sziget nyugati részén található Valldemossa, ahol a szerelmes Chopin és George Sand is eltöltött egy viszontagságos telet. Ha több ideje van az embernek – mint nekünk volt –, járja végig a kolostort és a palotát, azután nagyon kérem, mesélje el nekem, milyen volt! A kultúra helyett aznap a sétát választottuk. Eltávolodtunk a forgalmas főtértől és az egyik kedvenc időtöltésemet űztük: céltalanul barangoltunk a keskeny utcákon. Sziesztaidőben ez fantasztikus élmény! Mintha valamelyik házban egy aranyhajú fiatal Lolita megszúrta volna varrás közben az ujját, és a város száz évre elaludt volna.

Palma de Mallorca

A sziget fővárosában a Placa de Cort volt az egyik kedvencünk, valahogy mindig vissza-visszavitt az utunk. A városháza tövében ücsörögtünk, epres tortát majszoltunk, bámultuk a szépkort megélt göcsörtös olajfát és hallgattuk a lovaskocsik kopogását a macskaköveken.
Meglátogattuk a Catedral-Basílica de Santa María de Mallorca tengerparti gótikus katedrálist, mely Gaudi keze nyomát is őrzi (belépő 8 euró). Ezután körbejártuk a mallorcai királyi palota, a Palau de l’Almudaina termeit (belépő 7 euró), ahol sajnos nem futottunk össze VI. Fülöp spanyol királlyal. Pedig lehetett volna olyan szerencsénk! Ha a kedves Fülöpre rájön a nyaralási láz – megkívánja a híres mallorcai mandulás süteményt –, akkor a palota egyik szárnyában szokott megszállni kedves feleségével és udvartartásával.

Es Trenc

A beszámolók szerint egy igazi karibi hangulatú strand hófehér homokkal és hihetetlen kék tengerrel. Bár kókuszdiók nem potyogtak a fejünkre és nem sétálgattak rózsaszín flamingók a parton, a hangulata miatt megéri ide eljönni. Egyedüli szépséghibája az algapusztulás, mely vélhetően visszavezethető a tengerek felmelegedésére, bár az itteni helyzetről csak spanyolul találtam cikkeket, így inkább nem teszek meggondolatlan kijelentéseket. Az algákból a tenger ,,homokvárakat épít” a parton, melyek néha már tömör sziklákra emlékeztetnek.

Fontos! Ha busszal akar valaki Es Trencre menni, akkor naponta kétszer van erre lehetősége Palmából az 530-as járattal, mely elvisz az Apartment sa Barralináig, ahonnan shuttle busz megy tovább a partig. Visszafelé csak egy darab busz közlekedik a fővárosba (Apartment sa Barralinatól) este 18:30-kor. Buszmenetrend ITT.

Ha fontos az életünk és nincs olyan fura szokásunk, hogy szeretünk hámlani, akkor javaslom, mindenképpen legyen nálunk napernyő! Nálunk nem volt. A parton a bérlés pedig limitált és drága. Anyával olyan szép színünk lett hét teljes óra alatt, hogy kellő távolságból olyanok lehettünk, mint egy piros pipacsos tavaszi mező. Nem kívánom senkinek.

 

Far de Formentor

A formentori világítótorony a végtelen tenger és a világ vége keskeny mezsgyéjén található, ahol őshonosak a jámbor kecskék. A buszút során több kecskével találkoztunk, mint négy kerék meghajtású járművel. Ráadásul a toronynak Spanyolországban nem toronyőre van, hanem saját kecskéje, aki az elképzeléseimtől szöges ellentétben nem kért a húsos pitémből, inkább evett egy kis éretlen fügét egy fa tövében.