2021-12-16
Sokadik este ültem a gép előtt és a legutóbbi őszi utamon gondolkodtam. Szerettem volna valami mélyen szántó, szívderítő, ne adj Isten vicces történetet, meglátást, útleírást rittyenteni valamely meglátogatott helyről és elkapott pillanatról, de valahogy mindig ugyanazokon a stációkon haladva lyukadtam ki teljesen ugyanoda: 1. stáció Képtelen vagyok. Üres az agyam. Erőlködöm. Üres az agyam. Nagyon erőlködöm. Születik valami izzadtságszagú közepes erősségű közhelyes katyvasz. Kuka 2. Read more…
