Isztambul kevésbé ismert látnivalói

Isztambult képtelenség kiismerni, különösen, ha először csöppenünk bele az isztambuli forgatagba. Hirtelen temérdek inger ér bennünket. Mindenütt díszes mecsetek és minaretek körülöttünk, körbezengi az utcát az imára hívó müezzin, csilingelő villamosok elől kell elugranunk, a gesztenyeárusok illatos portékával kínálnak és a kóbor macskák még a kezünkből is ellopják a simitet. Ráadásnak mindenhol körülvesz bennünket a több száz éves történelem, amely teljesen elvarázsol.

Isztambulból sosem elég. A két kontinensen fekvő metropolisz minden egyes városrésze más és más hangulatú és minden alkalommal találhatunk valami újabb felfedeznivalót.

Engem legtöbbször a nosztalgia hajtott, mikor vissza-visszatértem: meginni egy török teát a kedvenc teázómban, kompozni a Boszporuszon vagy sétálni a Süleymaniye dzsámi kertjében. Bár képes lennék századjára is ellátogatni a Kék mecsetbe, legutolsó utazásom alkalmával valami újra vágytam.

Olyat látni ebből a városból, amit eddig még nem sikerült.

1. Balat és Fener városrésze

Először tíz évvel ezelőtt indultam Balat városrészének keresésére két lengyel barátommal, még a papírtérképek és a GPS nélküli korszakban, télvíz idején. Hosszú bolyongás és temérdek irányváltoztatást követően – saját magunk megnyugtatására – valami olyasmi konklúziót vontunk le, miszerint:

,,Biztos Balatban vagyunk, csak egyáltalán nem olyan, mint ahogy a képeken láttuk. Minket átvertek.”

Igazából baromira nem voltunk Balatban, szerintem még a közelében sem. Ez akkor vált számomra bizonyossá, mikor a Google Maps varázslatának köszönhetően körbejártam a városrészt Fenerrel egyetemben.

De miért is érdekes Fener és Balat? Miért kell feltétlenül ide ellátogatni?

Fener és Balat, az egymás mellett elhelyezkedő, szoros összefüggésben lévő két városrész még talán pár évig meg tudja tartani autentikus, bájos hangulatát. Az útikönyvek – értem ezalatt az online beszámolókat – még Isztambul rejtett és kevésbé ismert látnivalói között említik.

Fener, a ,,görög ortodox vallásúak Vatikánja”

A történelem során a város legfontosabb görög negyede volt Konstantinápoly elfoglalása után, a mai napig itt található a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus, amely az ortodox kereszténység kvázi fontos központjává teszi a helyet. Legimpozánsabb épülete mégis a ma is működő vörösre mázolt feneri Greek High School, avagy ,,Görög Gimnázium” csak fiúknak (mely nekem ránézésre valamiért a Harry Potterből ismert európai varázslóiskolát, a Durmstrangot juttatta eszembe)

Balat, Isztambul régi zsidó negyede

A Fenerrel szomszédos Balat környéke a zsidó közösség otthona volt, több zsinagóga is található itt. Balat tele van hangulatos kávézókkal és éttermekkel, tündéri antik és vintage üzletekkel. Talán mostanában leginkább az Instagramon is felkapott színes házairól egyre népszerűbb, melyek kétségtelenül nagyon vonzóak és szemetgyönyörködtetően különlegesek.

2. Nevmakan Sahil | Üsküdar

Lenne kedved 100 ezer könyv között meginni egy kávét? Akkor irány a Nevmekan Sahil Üsküdarban, Isztambul ázsiai városrészében.

De mi is ez a hely?

Hú, hát elég nehéz meghatározni, hiszen ez egy könyvtár, kávézó, étterem, művészeti galéria, kiállítások és ismeretterjesztő előadások színhelye. Egyszóval talán egy kulturális közösségi tér, mely a szó szoros értelmében mindenkinek szól: jöhet ide kávé fanatikus egyetemista, nyugdíjas könyvmoly, művészet kedvelő érdeklődő, vagy akár fáradt család, akik egy sütemény feletti csevej idejére beadhatja gyermekét az épület napközijébe/játszóházába.

A helyet Üsküdar városrész polgármestere hozta létre, egy új szimbólumaként az isztambuli kultúrának az isztambuliak, vagy inkább mindenki szolgálatára.

– Adnak itt sütlaçot?

Érkezésemkor ez volt az első kérdésem a pincér úrhoz, rábólintott és mosolygott az akcentusomon. A sütlaç, azaz a sült tejberizs az egyik kedvenc török édességem. Kétség sem fért hozzá, maradok. A központi, gyönyörű zöld kupolás térben heveredtem le egy fotelba.

Ez a hely valahogy olvasásra hangol a milliónyi kötettel körülötted. Elővettem a könyvemet a táskámból és hosszú ideig csak azt bújtam.

Nem ez a legolcsóbb hely Isztambulban, de európai árakhoz képest teljesen vállalható. Ha erre jártok, térjetek be Ti is egy kávéra. Vagy egy sütlaçra.

3. A Çukurcuma utca és környéke

A Çukurcuma utcán, a régiségboltja előtt üldögélő tulajdonos bácsit figyeltem. Olyan végtelen nyugalommal szívta a cigarettáját, hogy szinte engem is megnyugtatott vele. Hosszú pislogások közepette nézte az út szélén lengedező török zászlót. Az anyag hullámzása a zászló tövében helyet foglaló tarka macskát simogatta. A cica kedélyesen tűrte a törődést, miközben a szemközti oldalt bámulta, pontosabban az első emeleten egy nyitott ablakot, onnan levegőbe lógó, ütemesen járó lábakat. Két vidám talpat.

Ilyen ez a Çukurcuma utca, nem érdemes ezen a környéken bármiért is idegeskedni.

Hogyan jutottam el a vidám talpakig, avagy eddig a békés életképig?

Sishanénál szálltam le a metróról és ahelyett, hogy belevetettem magam az Istiklal Caddesin hömpölygő embertömegbe, elindultam felfedezni magamnak a Çukurcuma utca környékét.

De miért is jár az ember Isztambulnak ezen részén?

Leginkább a negyed régiségboltjai, művészeti galériái és a hangulatos kávézók azok, melyek vonzzák a kíváncsi utazókat.

Na, meg az a több tucat itt élő macska, amely úgy általánosan Isztambulra jellemző. A környék – ahogy a bevezető jelenetből már kitűnhet – békés, barátságos, tele meglepő és meghökkentő régiségekkel.

4. Çamlıca mecset | Törökország legnagyobb mecsete

Mikor három éve Isztambulban jártam és a Galata hídon sétáltam keresztül, megláttam az ázsiai oldal egyik dombján magasodó mecsetet hat minarettel körbevéve.

Hat minaret? Hm, én azt hittem, Isztambulban hat minaretje csak a Kék mecsetnek van?!

És korábban így is volt.

Akkor még nem tudtam, hogy a Çamlıca mecsetet látom, Törökország akkor talán legújabb és legnagyobb mecsetét.

Úgy gondoltam, ideje megnézni magamnak ezt a szakrális építményt. A közlekedési dugó kellős közepén érkeztem a Çamlıca-hegy tetejére, s mikor leszálltam végre a buszról, valami olyasmi hagyta el a számat, miszerint:

– Atyaég, ez aztán nem kicsi!

És valóban. A mecset 63 000 fő befogadására alkalmas, és magába foglal egy múzeumot, művészeti galériát, könyvtárat, konferenciatermet és egy 3500 jármű kapacitású mélygarázst is. A Çamlıca-hegyről belátni az egész Boszporuszt, így érdemes naplemente idején erre járni, mert meseszép látványban lehet részünk – már ha éppen nem szakad le az ég épp akkor, mint ahogy velem történt.

Itt jártamkor – bár meglepő – alig volt más látogatója az épületnek. Levettem a cipőm, fejemre tekertem a kendőmet és bolyongásra indultam a hatalmas mecsetben. Csomagmegőrzők, liftek, több szint és még egy gyerekmegőrző is található itt.

Végül a 72 méter magas kupola alatt telepedtem le a földszinten. Ücsörögtem a világoskék végeláthatatlan padlószőnyegen és hihetetlennek tartottam a létezését, a méreteit, a befogadóképességét. Emellett pedig nagyon hálás voltam, hogy aznap nem sokan gondolták úgy ellátogatnak ide. Szerencsés esős nap volt.

A mecsetet két építész, Bahar Mızrak és Hayriye Gül Totu tervezte.
Mintegy 150 millió TL (66,5 millió dollár) összegre tehető az építkezés.
2019. május 4-én avatta fel Erdoğan török köztársasági elnök.

5. A szigetek

Isztambul az egyetlen olyan város mely két kontinensen helyezkedik el, és az ázsiai részén ráadásnak még kilenc sziget is tartozik hozzá.

A szigeteken mindig kicsit más világgal találkozunk a szárazföldhöz képest, ezért is érdekel annyira, milyen lehet egy ilyen földdarabon izoláltan élni.

Az Isztambul környéki szigetekre könnyedén eljuthatunk egy rövid kompúttal, több kompkikötőből is indulnak járatok a nagyobb szigetekre (Büyükada, Kınalıada, Burgazada és Heybeliada), mindössze egy helyi közlekedéshez használatos Istanbulkart-ra lesz szükségünk a használatukhoz.

A Márvány-tengeren kompozni már önmagában egy maradandó élmény. Hát még egy olyan szigeten eltölteni egy napot, ahol szinte alig van autós forgatom, így közlekedésre használható lehetőségeink eléggé leszűkülnek.